2012. május 23., szerda

The Adventures of Tintin

Bemutató: 2011. október 23.
Műfaj: animációs kaland
Rendező: Steven Spielberg
Stúdió: Amblin Entertainment
Kiadó: Paramount Pictures
Hossz: 107 perc
___________________________

Tintin. Magyarországon talán egész ismeretlen figurának mondható, nem igazán tört be hozzánk a Tintin sorozat, sőt, mondhatni, kevés képregény rajongó van, aki ismerné a fiatal újságíró kalandjait. A szuperhős képregényeken kívül a Garfield, Kázmér és Huba, Snoopy kaptak nagyobb figyelmet, igaz, talán azért is, mert a 3-4 képkockás vicceik pont benyomoríthatóak egy újság végére. Tintinnel ezt nem lehet megcsinálni. Tintint leginkább egy Rejtő Jenő regényei alapján készült képregényhez tudom hasonlítani. Nem rövid, nem egy perc elolvasni, de humora és kedvessége elragadó. Érthető hát, hogy ráfért már a népre egy Tintin mozifilm. 2011-ben egy világ várta a filmet, de sajnos kicsit csattant a vége. Nem kapott akkora hype-ot sehol, mint kellett volna, és csak azok kevesek hallottak róla, akik komolyabban foglalkoznak a filmiparral. Végülis egy olyan ipar mágnás rendezte, mint Steven Spielberg. Spielberg neve pedig összefonódik Hollywood rendezőinek legnagyobb csillagával.
A történet rögtön belecsap a lecsóba: megismerjük Tintint, a fiatal újságírót, és hű kutyáját Snowyt, akik épp a zsibvásáron mászkálnak, mikor Tintin beleszeret egy maketthajóba, amire azonban több ember igényt tartott. Meg is veszi, ám innentől kezdve nem hagyja nyugodni a dolog, hiszen feltúrják a lakását érte, sőt, egy embert megölnek a küszöbén. És innentől kezdve a film pörög megállíthatatlanul az utolsó képkockáig. Nem akarok sokat elárulni, mert az egész filmre jellemző, hogy olyan éles fordulatokat vesz mindig, hogy csak kapkodtam a fejem, hogy miként kerültek ilyen helyzetbe a szereplők, miközben az előbb még valami teljesen más galibában voltak.
A film egy legértékelhetőbb tulajdonsága, hogy a karakterei maximálisan szerethetők. Tintin maga az eszéért, a zsenialitásáért, ahogy minden helyzetben van egy terve, emellett azért, ahogy elszántan harcol a tudásért, és minden figyelme az ügy megoldására irányul. A kapitány, aki folyamatosan részeg, ugyanígy szerethető, szelebudiságáért, humoráért, és ahogyan mindig véletlenül keresztbe tesz Tintinnek, aki persze nem is tud rá haragudni. Snowy, a kutyus, aki nélkül Tintin sokszor az életét vesztette volna, aki legalább olyan intelligenciával rendelkezik mint gazdája, de még az iker rendőrpár is, akik ugyan nem főszereplők, de mindig mosolyt csalnak az ember arcára. Olyanok voltak, mint az Alice csodaországbanból a két iker törpe.
A film másik erős tulajdonsága a humora, és ahogy az orrunknál fogva vezet minket az érzelmeinken keresztül. Az egy dolog, hogy végigkacagjuk a filmet jóízűen, de közben megfeszül minden arcizmunk, amikor Tintint majdnem feldarabolja egy repülő propellere, vagy egyszerűen élvezzük az újkori kalózsztorit, ami az egész filmen átível. Zseniális, ahogy pont mindenből elegendő van, mintha még a történetbe is bele tudtak volna tenni egy aranymetszést, olyan természetes, mégis izgalmas, gyönyörködik benne az ember.
És hát meg kell említeni a grafikát. Oké hogy animációs film, de sokszor azt hittem, hogy élőszereplőket látok, annyira élethű volt. Ez mondjuk így 2011-ben elvárható egy animációs filmtől, főleg a 2007-es Beowulf után, amit moziban láttam, és nekem körülbelül fél órába telt, míg leesett, hogy animációs filmről van szó. De még így is, ahogy játszik egyszerre azzal, hogy teljesen élethű, és néhol komolyan elhinné az ember hogy élőszereplős, mégis teljesen kitágul a világ az animáció miatt. Zseniális.
Zeneileg teljesen korrekt a film, élvezhető, izgalmas, sőt, egyenesen szuper. A szinkron hangok meg annál is jobbak. Teljesen elhittem hogy valahol a '20-as '30-as évek Angliájában indul a sztori, majd átutazunk Észak-Afrikába és így tovább. Egy animációs filmnél talán a legfontosabbnak mondható a szinkron, mivel ez lehet életet az egészbe. Ezért is van akkora sikerük a japán animációs rajzfilmeknek, amikben a szinkronszínészt "seiyuu"-nak hívják, ami annyit tesz japánul "élethang". Ott ezt évekig gyakorolják, hogyan kell úgy előadni egy szerepet, hogy a rajz külön személyiséget, és életet kapjon az ember hangja által.
Összességében miért jó film a Tintin? Mert egy könnyed, de izgalmas, és rendkívül humoros esti film lehet, az egész családnak, vagy egyedül, akár 30-40, de 10-15 évesen is. Mert új, mert nem mindennapi. Nem egy rendes megszokott hollywoody forgatókönyv alapján készült, hanem annál több ez. Nincs rá jobb szó, mint hogy nem mindennapi.
Aki teheti, nézze meg, minél hamarabb, mindenkinek sok sok szeretettel ajánlom! Nézzétek!
Pontszám: 9/10

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése