Bemutató: 2011. február 11.Rendező: Dennis Dugan
Műfaj: romantikus vígjáték
Stúdió:
Kiadó: Columbia Pictures
Hossz: 110 perc
______________________
Jennifer Aniston világhírű színész. Legtöbben a Jóbarátok Racheljeként ismerik, a szókimondó, kicsit beképzelt, ám később jelentősen megváltozó csinos karakterére, akinek a szerelmi élete sosem tiszta. De Aniston a Jóbarátok befejezése után az egyik legkeresettebb színész lett a barátok közül, és igazán elkezdődött a karriere, de sosem hagyta teljesen, hogy elfelejtsük Rachelt, míg sokszor teljesen más környezetben volt.
Adam Sandlert egy nagy állatnak ismertük meg még pályafutása elején, azonban mára egy jelentős romantikus vígjátékbéli karakternek ismerjük, aki mindig megmutatja, hogyan lehet magunkból a legnagyobb állatot kicsalni, de mégis megnyerni a nőt a végén. De mégis, mit történik, ha ezt a két legendás színészt összerakjuk egy filmbe? Hát lássuk!
Történetünk elején megismerhetjük Danny Maccabeet (Adam Sandler), aki épp értesül róla, hogy a jövendőbelije valójában nem is szereti őt, sőt, egyenesen kigúnyolja, persze a háta mögött. Danny bánatát már épp alkoholba fojtaná, amikor a bárban feltűnik egy gyönyörű nő, aki mikor meglátja Danny ujján maradt gyűrűt, szörnyen érzi magát, és amikor Danny elárulja, hogy valójában 15 gyereke van, ám a felesége veri őt, és megcsalja, a bombázó leány egész konkrétan az ágyába vezeti az újdonsült "férjet". Így jön rá főhősünk a jegygyűrű hatalmára, arra, hogy miként csalhatja ágyba bármelyik lányt, egy kis "füllentéssel". Így jutunk el Danny jelenébe, amikor mint már sikeres plasztikai sebész megismeri álmai nőjét egy bulin, egy bizonyos Palmert (Brooklyn Decker). Ám egy jó éjszaka után Palmer megtalálja Danny zsebében a jegygyűrűt és magyarázatot vár. Persze Danny köpni-nyelni nem tud elsőre, így másnap tanácsot kér asszisztensétől, Katherinetől (Jennifer Aniston), aki azonnal kitalálja a megoldást: Danny mondja simán azt, hogy valóban házas, de már beadta a válási pert. A plasztikai sebész meg is teszi ezt másnap, ám Palmer tovább bonyolítja a dolgot: találkozni akar ezzel a bizonyos feleséggel. Danny nem tud másra gondolni mint Katherinere, hogy legyen amolyan "kellékfelesége", csak amíg Palmer meg nem nyugszik. Katherine végül belemegy a dologba. Hazugság hazugságot követ, míg végül Palmer azt hiszi hogy Dannynek már gyerekei is vannak. Tehát egyre bonyolultabb a sztori, míg végül valahogyan Hawaiion kötnek ki...
Nem akarom ennél részletesebben elmondani a sztorit, mert szerintem nagyon vicces és romantikus film létére még izgalmasnak is mondható. Egyébiránt ezekről a filmekről sokat nem lehet elmondani, mivel a legtöbb egy sémára készül. Poénok, romantika, szexiség, bonyodalom, megoldás.
A poénok a filmben fenomenálisak. Komolyan mondom, én nem vagyok az a "hangosan kacagós" embertípus aki ül a film előtt és hahotázik, de ezen a filmen kénytelen voltam néha nagyokat nyeríteni. Főleg a két gyerek, ők voltak a film igazi sztárjai, szerintem a legtöbb igazán jó poént ők sütötték el. Elmondani nem igen lehet, látni kell az egész filmet, de garantálom a jó kedvet. Főleg a kislány, az angol akcentusával, valami hatalmas.
A film romantikája tökéletesen megfelel annak, hogy nagyonszerelmesnagyonpárok átvegyék belőle a tipikusan "cuki" dolgokat. Biztos ti is láttatok olyan filmeket, ahol voltak olyan szó összetételek, vagy mozdulatok, amik maradandó élményt nyújtottak. Másfelől meg abszolút kielégíti az ember romantika elvárását, sőt. Néhány jelenet, képsor, párbeszéd igen stílusos és meghatóvá sikeredett. Bár egyik sem érte el a Scrubs béli híres J.D. - Elliot mólós jelenetét, ami alatt a Hey Ya akusztikus verziója szól.
Szexiség. Ezalatt azt értem, hogy hányszor jelenik meg lobogó hajú bikinis nőszemély, ami odavonzza a képernyőre a férfinézők tekintetét is. Azt kell mondjam, hogy akik szép nőket akarnak látni, ez egy jó film számukra. Nem mondom hogy tökéletes, de szebb lányok, mint a Sucker Punchban voltak. Hihetetlen, hogy Jennifer Aniston még 41 évesen is tökéletes egy olyan szerep eljátszására, ahol gyönyörű érett nőt kell játszani. Másfelől meg ott a 25 éves Brooklyn Decker, aki aztán tényleg minden férfi álma, elég csak ránézni.
A bonyodalom a filmben teljesen helytálló és logikus, nekem tetszett, jól volt felvezetve, bár talán kicsit kiszámítható volt (nekem már a film közepén leesett hogy mi a film vége, tehát nem kell számítani majd Tökéletes Trükk féle fordulatokra).
A megoldás teljesen jól teszi a dolgát. Kielégítő magyarázatot ad, nem érezzük befejezetlennek, vagy elhamarkodottnak a filmet. A film után nyugodt lélekkel tehetjük le a fejünk a párnára, azt hiszem nem árulok el sokat, ha azt mondom hogy "Happy End". Hisz mi más is lehetne, kérem?!
A színészi teljesítményt szerintem nem kell részleteznem. Már önmagában megéri megnézni a filmet Aniston és Sandler játéka miatt, de én mégis szeretném kiemelni a két gyerek főszereplőt, akik ahhoz képest, hogy gyerekek, mondhatni világsztárokat alázhatnának porba. Na jó, ha nem is világsztárokat, bármelyik magyar színészünket gyatyába rázná, és ez engem rázott meg. Hogy lehet az, hogy a magyar színészet, legalábbis a filmjáték színészet ennyire gyatra, hogy két 15 év alatti gyermek simán túl játssza az összes magyar színészt, egybe. Nem túlzok, nézzétek meg.
A zene hangulatosra sikeredett. Bár nincs olyan NAGYON sok emlékezetes muzsika, felcsendül pár Snow Patrol, vagy The Police szám, vagy ezeknek keveréke(!!). Nagyon kellemes, akár önmagában hallgatásra is.
Összességében a film nem csak egyszer nézhetősre sikeredett szerintem, én még mindenképp fogok repetázni belőle, bár nem rögtön most, azonnal, de még egy olyan 5-6 film után biztos. Mindenkinek csak ajánlani tudom egy könnyed nyári estére vagy délutánra, haverokkal vagy egyedül, egy tál pop-corn és egy pohár üdítő mellett a nagy forróságban. Tényleg megéri!
Pontszám: 8/10
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése