Rendező: Peter Ramsey
Műfaj: animációs-akció
Stúdió: Dreamworks Animations
Kiadó: Paramount Pictures
Hossz: 97 perc
____________________________
A Dreamworks megint megcsinálta. Talán e filmje után kijelenthetjük, hogy átvette a Pixartól az animációs filmek királya címet. A How to Train your Dragon után sosem gondoltam volna, hogy ilyen hamar kapunk egy olyan filmet, amely ennyire megütné azt a baromi magasra tett lécet, amelyet az előbbi filmmel tettek. Szerintem senki se gondolta. Habár a Pixartól is kaptunk a tavalyi évben egy olyan címet mint a Brave, ami kiváló egyestés kaland volt, de egyre silányul a repertoár, egyre inkább erőltetve a régi brandeket. Nem mintha a Toy Story 3 nem lett volna az utóbbi '10-es évek egyik legjobb animációs filmje, de valahogy a Wall-E óta nem hozza a formáját a Pixar, ráadásul az a cég, ami majdnem 10 éven át uralta az animációs filmek piacát. Ellenben a Dreamworks a nagy vízválasztó, How to Train your Dragon óta (szinte) csak jó filmeket gyárt -- persze tekintsünk most el a kisebb bakiktól, mint a Madagascar sorozat erőltetése -- ami a jövőben se fog változni ahogy elnézem. De erről nem itt, nem most, lássuk, miért is magasztalom én az egekbe a Dreamworkst!
A film elrepít minket a varázslatos lények világába, azon "őrzők" életébe nyerhetünk belátást, akik egész gyermekkorunk alatt vigyáztak minket, behintették a szemünket varázslatos homokkal este, pénzt csempésztek a párnánk alá, amikor kihullott egy tejfogunk, hímes tojásokat rejtettek el húsvét napján, és persze akik karácsony éjjelén ajándékokat dugtak a fa alá. És megismerhetjük főszereplőnket, aki nem egészen őrző, de nem is szimpla ember: egy láthatatlan szellem, aki mindig is velünk volt, már több száz éve, köztünk járt, nyomott hagyott télen az ablakunkon, és amikor valami hatalmas őrültségre készültünk, végig figyelt bennünket. Ő nem más, mint Jack Frost, a jéglidérc. A karaktere amolyan "Lokis", minden lében kanál, életerős, humoros, minden csínyben benne van.
A történet szerint Jack Frost, az emberek számára láthatatlan. Bármennyire próbál beleavatkozni az emberek életébe, de sikerül neki, azonban tudtán kívül, a 4 létező őrző (a Mikulás, a Húsvéti Nyuszi, a Fogtündér, és a nálunk nem annyira híres Homokember) kiválasztja őt maguk mellé, mert feltűnik a régi, gonosz szellemtestvér, a Mumus, aki a gyermekek félelméből táplálkozik.
A történetről szerintem ennyi elég is, sokkal izgalmasabb a karakterábrázolás, a karakterfejlődés.
Jack Frost egy őszhajú ifjú, aki varázslatos képességekkel rendelkezik, a szelek ura, és varázsbotjával bármit megfagyaszt. Tekintve, hogy a világon tényleg kevésbé ismert figura, (bár létező, hozzá kell tenni), vele szembe nincs is nagy elvárásunk.
Nem úgy a másik 4 főszereplőnkkel, mint például a húsvéti aranyos nyuszikával. Itt egy kenguru méretű hatalmas nyúl, aki erős ausztrál akcentussal beszél, tekintve, hogy persze hol máshol is lenne az otthona, mint a Húsvéti-szigeteken. Ausztrál létéből adódóan egy bumeránggal küzd, segédei pedig két lábon járó tojáskák, és persze a Húsvéti-szigetekről ismert nagy kőfejek.
A fogtündér, egy anyáskodó, folyton mozgásban lévő fél-kolibri-fél-ember, aki egyszerűen rajong a fogakért. Lába sosem éri a földet, és kis segédeivel, a bébifogakkal végzi a munkáját, hogy összegyűjtse minden gyerek első 28 tejfogát, amikben a gyerekkor legfontosabb emlékei tárolódnak, és amikor arra van szüksége felnőtt fejjel valakinek, ezeket az emlékeket visszahozza számukra.
Homokember, az nyugodt és szép álmok varázslója, ő nem beszél, azonban hatalmas erővel bír, a képzelet erejével. Annyi plusszal, hogy amit elképzel, azt a varázshomokjából valóra is tudja hozni, legyen az kulcs, kard, vagy repülőgép.
És végül a Mikulás. Felejtsük el a minden karácsony környékén propagált mosolygós kedves ősz bácsit, aki nagy puttonnyal járkál, házról házra. North egy erős orosz akcentussal beszélő, agyon tetovált harcos, aki 2 szablyával rohan a harcba, ha arról van szó. Természetesen a gyárában a yetik szorgosan gyártják az ajándékokat, de North itt inkább főnök, mint valami jóságos öregapó. Komolyan, annyira lehengerlő ez a Mikulás ábrázolás, hogy a film során azt vártam, hogy mikor kap elő egy vodkás üveget, és húzza le az egészet.
Igazából tényleg a karakterek szerethetősége egyszerűen magával rántja az embert, és másfél órán át nem ereszti a markából, a legvégére már úgy állunk fel a film elől, hogy most azonnal kérjük a 2. részt, de minimum DVD-n, mert ezt újra kell nézni. Pont emiatt elmondani se nagyon lehet, hogy MIÉRT jó a film, pedig az. Bár hallottam már olyanról is akinek nem tetszett.
A zenéje sajnos nem üti meg a "nagy bátyó" szintjét, közel sincs olyan élvezhető zenéje mint a sárkányos kedvencünknek, de nem is szörnyű. Nem értem miért nem szerződtették ehhez a filmhez is John Powellt, de reméljük majd legközelebb.
Összességében ajánlanám mindenkinek, akinek a sárkányos csoda tetszett, ebben sem fog csalódni, ha tehetitek nézzétek 3D-ben mozivásznon, azonban SEMMIKÉPP se szinkronosan, és ezt most nagyon komolyan mondom, mert ilyen fordítást, amiben Jack Frostot DÉR JANKÓNAK fordítják... Brr, kiráz tőle a hideg. Társaságnak akárkit javasolnék szinte, testvértől, baráton át, barátnőig, bárki, aki nem úgy gondol a mai animációs filmekre mint gyerekmesékre. Ja igen, és ha tehetitek adjatok ki érte pénzt, minden egyes magyar forintot megér a dolog, főleg ha belegondolunk, hogy ezzel támogathatunk minden egyes filmet. Köszönjük Dreamworks, és a Croodsig viszontlátásra!
Pontszám: 8.5/10
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése