Bemutató: 2010. November 24.
Rendező: Nathan Greno
Műfaj: animációs kaland
Stúdió: Walt Disney Animation Studios
Kiadó: Walt Disney Pictures.
Hossz: 100 perc
________________________________
Így több mint egy hónap kihagyás után azt hiszem, illett már írnom valamicskét. Igaz, hogy az iskolában az utolsó hajrákat rúgjuk, de mégiscsak legutóbb Februárban írtam, ez van gyerekek, nincs idő filmet nézni, így hát filmnézés híján nincs is leírás egyről sem. No jó, lódítanék, ha azt mondanám, nem láttam egy filmet se az utóbbi 2 hónapban, de ha filmre volt is időm, hát ide írni már nem igazán.
Na de kezdjünk bele ebbe a csodaalkotásba, ha már sikerült annyi időt belepasszírozni a hetembe, hogy megnézzem ezt a számomra régen várt filmet.
Nos mit mondjak, így is úgy is, egy hajfétises srácnak, aki a lányokat hajhossz és szín alapján kategorizálja, ez a film maga volt a paradicsom. Jó, rendben, azért erre később visszatérek, mert nincs egészen így.
Úgy tűnik, a Disney újra önmagára talált, és elővette a régi jól ismert hercegnős kalandot, immáron 3D-ben természtesen, egy Bolt és egy Meet the Robinsons után. Igazából ez nem így van, mert 2009-ben kiadták a The Princess and the Frog című kevés sikert arató animációs filmet, ami ismét visszakanyarodott a jól ismert Disney "fogjunk egy mesét és hypoljuk fel" fogáshoz. De azt is érdmes, hogy a fenti animációs film előtt igazi hercegnős sztori leginkább csak a Mulan volt, az pedig már bőven a 10. évét ünnepli. És még azt sem nevezném nyugodt lelkiismerettel igazi hercegnős sztorinak. Ha jól olvastam valahol, Rapunzel pontosan a 10. hercegnő a Disney világában, bár erre nem mernék megesküdni.
De most már tényleg csapjunk bele a lecsóba. Tehát mint említettem, a Disney visszatért a jól bevált receptjéhez, avagy dolgozzunk át egy autentikus mesét úgy, hogy azt ma eladhatóvá tegyük, és bevonzzuk a tömeget a mozikba. Hát igen, erre szerintem mindannyian tudunk mondani egy-egy példát, hogy mennyire csúfos véget tudnak érni ezek a próbálkozások. Ott van például az Ariel, vagy az Alladin, esetleg ilyennek mondhatjuk a Herculest, és még sorolhatnánk. Rapunzel történetével se történt másként. A Disneyt vagy szeretni lehet, vagy gyűlölni, de érdekes módon a Disney egészen eddig a filmjéig meghazudtolta önmagát, és valami teljesen "anti-disney"set mutatott nekünk. Aki hiányolta a gyerekkori imádatát a hercegnők iránt, annak ezt a filmet találták ki! Aki ha már meglátja a sok rózsaszínt és Csipkerózsika vagy Hófehérke láttán hányinger fogja el, annak viszont egyértelműen nem ajánlom ezt a filmet.
Nem tudom mennyire vagytok járatosak Rapunzel történetével. Nem is tudom, hogy belekezdjek-e az eredeti Grimm Rapunzelbe, de lehet inkább kihagyom. Mindannyian voltunk már gyerekek, egyszer kellett hallanunk a mesét. A Disney kicsit felpimpelte a sztorit. Rapunzel varázs aranyhajat kapott, egy olyan haj, amely meggyógyítja a sebeket, megfiatalítja a véneket, és örök életet biztosít mindenkinek. Mindössze annyit kell tenni, hogy hozzá kell érni, és énekelni kell egy dalt. Igazából annyira zseniális a sztori, hogy jómagam el is hittem, hogy tényleg ez az eredeti sztori. Rapunzel persze itt a király és a királyné lánya, így azt is hozzá kell tenni, hogy őt elrabolják gyerekkorában, így kerül a boszorkányhoz. A boszorkány sajátjaként neveli fel a gyermeket, ám 18. életévére a lány túlnövi a tornyot (majdnem szó szerint), és világot akar látni. Persze a gonosz boszorkány nem engedi ki a világba, mert neki kell az örök élet, Rapunzel meg a király lánya, így szó se lehet semmiféle kirándulásról. Így a lány, látva mostohája dühét, megpróbálja elterelni a témát valós vágyairól, és elküldi otthonról 3 napra a vénasszonyt (aki a film jelentős részében igen fiatal!). Ekkor jön a képbe a mi másik hősünk Flynn Rider, az elvetemült gazfickó, aki éppen elrabolta az elveszett Rapunzel koronáját a királyi kastélyból és meglógott az őt üldöző őrök elől. A nagy menekülésben Flynn megtalálja Rapunzel tornyát, és meg is mássza azt, gondolván, hogy ez csak egy elveszett, lakatlan torony. Itt találkozik ő Rapunzellel, és kezdődik el a hatalmas kalandjuk, ami a boldog végkifejletig tart. Akit eddig is érdekelt a sztori, az úgyis megnézi, akit eddig se, az nem fogja. Ez a film sajnos ilyen, vagy tetszik első ránézésre vagy nem.
Mivel jellemezném? Nem győzöm elégszer mondani: Kőkemény Disney. Egy problémám volt, és ráadásul a főszereplővel: nekem annyira Barbie arcú lány lett Rapunzel, hogy néha már a Toy Story 3-ban éreztem magam, nem is az Aranyhajban. Biztos szerepet játszott benne a hosszú szőke haj, de még nekem is, aki aztán tényleg rajong a hosszú szőke hajért, még nekem is sok volt ez a Barbie stílus. Sajnos egy trailer erejéig volt szerencsém hallani a magyar szinkront, hát az csak még egy lapáttal rátesz a dologra, így aki mégis megnézni ezt az (egyébként jó) filmet, az mindenképp angolul tegye, az élmény miatt is. Flynn karaktere viszont annál jobb volt! Hihetetlen jó karakter volt, csak kicsit kidolgozatlannak éreztem az ő történetét főszereplő létére. Valahogy az egész film ki volt élezve Rapunzelre, kicsit túlságosan is, amikor hosszú és értékes perceket fecséreltek hogy századszorra is megértsük, hogy igen, Rapunzel a király és a királyné lánya. Ennek ellenére, a mellékszereplők hihetetlen jók voltak, az utolsó katonától át, az összes gazfickóig, mindenkinek rendben volt mindene, olyan igazi "világ" érzésem volt a filmtől.
Zenéről mit mondhatnék? Megint csak egyet: "Kőkemény Disney". Számítsunk bizony a hosszú éneklős jelenetekre hogy "Oly jó az életem, és ez így van jól" szintű daloktól, a "Elhagyott, elment, és soha többé vissza nem jön mááááár" nyávogásig. Tehát aki esetleg hiányolta a Boltból vagy a Meet the Robinsonsból a hosszú nyálas éneklős részeket (amitől engem kiskoromban kivert a hideg), akkor ugyancsak élvezni fogja ezt a filmet. De nekem még mindig kicsit erőltetett. Főleg az első szám, ami olyan Miley Cyrus szöveg, hogy már fáj, de ha nyomunk rá egy kis Autotune-t, akkor már elmenne Ke$hának is.
Hosszú lesz már ez a bejegyzés, úgytűnik be pótlom a két hónap lemaradást.
Mindenesetre, ez a film egy tipikus Disney hercegnős film, aki szereti őket, kötelező darab, aki gyűlöli őket, bele se nézzen, aki meg csak egy chilles délutánra, estére vágyik, és nincs jobb programja, az nyugodtan nézze meg, nem hal bele. De azért ennél a filmnél nem kell készíteni a zsebkendőt.
Pontszám: 7/10